A kora újkor története Poór, János a kora újkor története



Baixar 1.04 Mb.
Página80/88
Encontro22.08.2021
Tamanho1.04 Mb.
1   ...   76   77   78   79   80   81   82   83   ...   88
4.4. A hosszúsági fok

Az angol gyarmatbirodalmi ambíciók a gyakorlatban mindaddig nem léphettek túl az államilag támogatott kalózkodás szintjén, amíg a tengereken való tájékozódás nagy kérdéseire nem születtek megbízható válaszok. Évente ezrek és ezrek lelték halálukat az óceánokon, a drága hajókat egymás után nyelte el a tenger. Valamit tenni kellett.

Elálmélkodhatunk azon, hogy a 15., 16., sőt a 17. században is a tengeri úti célok kijelölése az isteni gondviselésre hagyatkozó művelet volt. Lutri. A korszak tudós térképészei, csillagászai, hajóskapitányai és a másodtiszt navigátorok természetesen többé-kevésbé ismerték a szélességi fokokat. Tiszta időben a csillagok állásából tájékozódtak. Ptolemaiosz nyomán nulladik szélességi foknak tekintették az Egyenlítőt, mert tapasztalati tények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap és a Hold, a tengerészek e két vezérlő csillaga éppen az Egyenlítő fölött halad tova. A Nap látszólagos évi mozgásának északi és déli határvonalát az Egyenlítővel párhuzamos Baktérítő és Ráktérítő jelezte. A szélességi fokot tehát az égitestek állásából és a Nap égi útjának szakaszaiból ki lehetett következtetni, természetesen tág hibahatáron belül. Kolumbusz például elvben egyenes vonalon (szélességi fok mentén) haladt keresztül az Atlanti-óceánon, csak azt nem tudta, hogy valójában merre tart.

A szélességi fokot átmetsző hosszúsági fok azonban a tér és az idő absztrakciója. Meghatározásához az utazónak folyamatosan ismernie kellett a messze mögötte maradó kiindulóponton mért időt, és össze kellett vetnie a fedélzeten eltelt idővel. A kettő különbségéből számolták ki a megtett utat, ebből pedig a földrajzi távolságot. A Föld 24 óra alatt kört ír le. 1 óra alatt bolygónk a fordulat 1/24 részét (360/24 = 15 fok) teszi meg. A tatfedélzeten hanyatt fekvő navigátor nap mint nap beállította az órát. Délben mért, amikor a horizonthoz képest a Nap pályája legmagasabb pontjára hágott. Ezt az állást mérőpálcával határozták meg, így az évekig tartó rendszeres Napba nézéstől a navigátorok többsége megvakult. Az otthoni és a helyi idő különbsége elvben óránként 15 hosszúsági fokot jelent, de csak az Egyenlítőnél, ahol a Föld kerülete a leghosszabb. Csakhogy az Egyenlítő vonalától északra és délre a hosszmértékben kifejezett értékek csökkennek: a pólusokon értelemszerűen semmivé lesznek. Csupa hibalehetőség, márpedig a hosszúsági fok pontos meghatározásától függött a hajó cél felé navigálása. A nyílt vizeken a hosszúsági fokot csak a 18. században sikerült megbízhatóan rögzíteni. A történelem minden nagy hajósa valójában állandóan eltévedt a tengeren. Magellán, Vasco da Gama, Drake vagy éppen Kolumbusz merő véletlen- ségből jutott el céljához, hiszen a hosszúsági foktól akár egy szögpercnyi eltérés is végzetes hibának bizonyulhatott. Angliában – a sok-sok katasztrófa hatására – 1714 nyarán született meg a nevezetes Longitude Act, a törvény, amelynek értelmében pontosan annyi jutalom illette meg a hosszúsági fok meghatározóját, mint amekkora összeget a londoni parlament a netán fogságba eső angol uralkodó váltságdíjaként fizetett volna. Lement tehát az ára az angol uralkodónak: potom 20 ezer fontba került volna a kiváltása. Ekkora összegért persze akkoriban szép birtokot lehetett vásárolni oxford vagy Cambridge Grófságban, hozzá csinos kúriát. Minden valamirevaló gentryfamília vagy ügyes vállalkozó a hosszúsági fok titkának felfedezése nélkül is szert tett ilyesféle ingatlanra, olykor nem is csupán egyre.

A hosszúsági fok törvényalkotói fél fok hibahatárt engedélyeztek. Ez a fél fok az Egyenlítő mentén, ahol 1 fok 109 km (60 tengeri mérföld), kb. 50 kilométeres tévedést jelentett. Egy zseni, John Harrison ácsmester és műkedvelő órás alkotta meg azt a ma is működő kronométert, amely a legmostohább feltételek között is mérte a pontos otthoni időt. Szerkezete révén Anglia hajóskapitányai elsőként igazodtak el a világtengereken. Nem kis részben Harrison elképesztően precíz, napi 1/3 másodpercet tévedő szerkezete tette lehetővé a brit világbirodalom megszületését. Ezért az is természetes, hogy az első számú meridián, az egész világ igazodási pontja éppen a greenwichi Királyi Obszervatórium udvarán vonul végig. A tér-idő képzeletbeli metszésvonalán kelet és nyugat szimbolikusan találkozik. Ma is a greenwhichi középidőhöz (mean time) viszonyít a világ.



Compartilhe com seus amigos:
1   ...   76   77   78   79   80   81   82   83   ...   88


©historiapt.info 2019
enviar mensagem

    Página principal