A kora újkor története Poór, János a kora újkor története


AZ ÜLTETVÉNYES GYARMATOK VIRÁGZÁSA



Baixar 1.04 Mb.
Página70/88
Encontro22.08.2021
Tamanho1.04 Mb.
1   ...   66   67   68   69   70   71   72   73   ...   88
3.3.3. AZ ÜLTETVÉNYES GYARMATOK VIRÁGZÁSA

A francia gyarmatok gyöngyszemei a 18. században az ültetvényes gyarmatok (Antillák, Réunion, Mauritius, Guyana) voltak, amelyek az angol gyarmatok mellett a korabeli világ legnagyobb kereskedelmi hasznát hozták. Szemben Kanadával és Louisia- nával, a 18. század folyamán viszonylag sűrűn lakottakká váltak. Összterületük alig haladta meg a 40 ezer km2 -t, de népességük 1788-ban 800 132 lelket számlált: 73 816 fő (9,22%) francia származású, 35 501 fő (4,44%) mulatt és felszabadított rabszolga, 690 815 fő (86,34%) rabszolga volt. Ebből 455 089 fő (56,87%) Saint-Domingue-n élt, a korabeli világ legjelentősebb cukortermelő szigetén. A szabad és a rabszolga népesség aránya egyértelműen az ültetvények uralkodó szerepére utalt.

A monokultúrás gazdálkodás az anyaországban nem honos növényeket (cukornád, kávé, dohány, indigó, gyapot, kakaó) termesztett európai tőkével és afrikai eredetű rabszolga-munkaerővel, kereskedelmi célból. Az ültetvényes gazdálkodás a gyarmati kapitalizmus megtestesítője volt. A vállalkozás feltételeit a helyi talaj- és éghajlati adottságokon túl az európai központú világkereskedelem szükségletei szabták meg. Maga a vállalkozás is Franciaországból került a gyarmatokra az ültetvényesek és a kereskedelmi társaságok révén, kiválasztva a szubtrópusi-trópusi kultúráknak legmegfelelőbb körülményeket, és kihasználva a rabszolgaszerzés lehetőségeit. Így született meg az ún. háromszög-kereskedelem az anyaország, a nyugat-afrikai partvidék és az ültetvényes gyarmatok között.

Az 1660-1670-es évekig az Antillákat jórészt kisbirtokos telepesek népesítették be, szerződést kötve termékeik felvásárlására a kereskedőtársasággal. A szerződéses telepesek többnyire családi gazdaságként működtek. Legfontosabb árujuk a dohány volt, de cukrot, indigót, kávét is termesztettek. 1681-ben Saint-Domingue népességének még 65%-a fehér telepes volt. A 18. századra azonban a dohány ára Európában visszaesett, a rabszolga-kereskedelem pedig kiszélesedett, így a kisgazdaságok tönkrementek, és helyüket ültetvényes nagyüzemek foglalták el.

A legnagyobb üzemméretet és a legnagyobb befektetést a cukornád igényelte. Martinique szigetén csupán 60-70 hektár volt az üzem átlagnagysága, viszont Saint- Domingue-n 100-200 hektár, sőt 1500 hektáros óriás üzem is működött. Az ültetvény sajátos településsé formálódott a tulajdonos palotájával, a gazdasági épületekkel, az üzemet karbantartó fehér mesterekkel és a 100-300 rabszolga kunyhóival. Egy- egy ültetvény 20-30 évig termelt, majd újra kellett telepíteni, ami nagy költséggel járt. A palántákat indián ásóbottal ültették el a nedves évszakban. Amikor megnőttek, nyolcnaponként nyesni kellett őket. Évente kétszer lehetett vágni. Mivel csak a nyerscukor kerülhetett eladásra, az ültetvényen malmot, főzdét, desztillálót, szárítót és raktárakat is kellett építeni, s évente meg kellett újítani a hordóállományt. A felaprított nádat beáztatták, majd vízi vagy ökrökkel hajtott hengermalmokban kipréselték. Ezután főzték és szárították, s e műveletek eredményeként eladásra szánt nyerscukrot kaptak. A 18. század közepétől – a nagyobb haszon reményében – sok ültetvényen cukorfinomító is épült, de ezek nagyobb hányada továbbra is az anyaországban (Bordeaux, La Rochelle, Orléans, Marseille) volt. Saint-Domingue-n 1720- ban a megtermelt nyerscukornak csupán 6-7%-át finomították, míg 1789-ben már kb. 33%-át. A legtöbb ültetvény mezőgazdasági és manufakturális vállalkozás volt. Az ültetvénytulajdonosnak vagy a gazdatisztjének ildomos volt értenie az ültetvényhez, a cukorkészítéshez és az üzlethez is.

Az ültetvény jelentős tőkét koncentrált. A La Barre ültetvény piaci értéke Saint- Domingue-n a 18. század közepén 432 ezer livre volt. A 130 hektár föld 120 ezer, az épületek, a gazdasági berendezés 65 ezer, a 115 rabszolga 207 ezer, a haszonállatok 40 ezer livre-t értek. Foache de Jean Rabel ültetvénye 300 hektáros volt, a föld 1 millió livre-t, az épületek és a felszerelések 850 ezret, az 512 rabszolga 1,6 milliót ért. Az ültetvény értéke összesen 3,45 millió livre volt. A gazdálkodásban a haszonelvűség érvényesült. Magas volt a bevétel, de a kiadás is. Az ültetvényes szigetek kénytelenek voltak mindent importálni, a munkaerőt, a felszereléseket, a haszonállatokat és az élelmiszert is. Legfeljebb kevés babot és kukoricát termeltek, mert az értékes területeket az ültetvények foglalták el. Az élelmiszer java része is Franciaországból érkezett, de a 18. század folyamán nőtt az amerikai kontinensről vásároltak aránya.

A rentabilitás a gazdálkodás színvonalán és az időjáráson túl – a szubtrópusi viharok zónája – az ültetvényes áruk, a rabszolga, az élelmiszer és az egyéb szükséges termékek európai áraitól függött. Korabeli becslések szerint egy ültetvény tiszta hozadéka piaci értékéhez viszonyítva leggyakrabban 5-10% között ingadozott, míg a cukormanufaktúráké 12-14% között. Minél magasabb volt a gyarmatáru feldolgozottsága, annál magasabb áron vásárolták fel a kereskedelmi társaságok, növelve az ültetvény tiszta hozadékát. Az 1780-as években Saint-Domingue 27 ezer fős fehér népességéből 5 ezer ültetvényes, ún. kövér fehér volt. Közülük néhány tucat jövedelme vetekedett az otthoni arisztokrácia birtokjövedelmével. Egy nagy, 1-2 millió livre értékű ültetvény évi tiszta hozadéka 50-100 ezer livre volt. Ekkora jövedelem Párizsban arisztokrata életnívót biztosított. Sok sikeres ültetvényes nemes volt, aki gyarmati vállalkozással konszolidálta a család anyagi helyzetét, majd hazatelepedett, a következő nemzedékre hagyva ültetvényét. A kereskedőkből, katonatisztekből, tengerészekből, kalózokból lett ültetvényesek második és harmadik generációiból is szá- mosan települtek haza, hogy birtok, kastély és hivatal vásárlásával nemessé váljanak.

A monokultúra nem jelentette szó szerint azt, hogy egy ültetvényen csak egy haszonnövényt termesztettek. 1789-ben Saint-Domingue-n az alábbi volt az ültetvények megoszlása a főbb termékek között:



Compartilhe com seus amigos:
1   ...   66   67   68   69   70   71   72   73   ...   88


©historiapt.info 2019
enviar mensagem

    Página principal