A kora újkor története Poór, János a kora újkor története


Ázsiai, óceániai területek



Baixar 1.04 Mb.
Página59/88
Encontro22.08.2021
Tamanho1.04 Mb.
1   ...   55   56   57   58   59   60   61   62   ...   88
2.4. Ázsiai, óceániai területek

A spanyol gyarmatbirodalom a Csendes-óceán térségére is kiterjedt. A szigetvilágban sporadikusan elhelyezkedő birtokok a Mexikói Alkirálysághoz taroztak, de jelentőségük eleinte csekély volt. Missziósközpontok, kereskedelmi lerakatok, a hajók számára pihenőhelyül szolgáló kikötők létesültek itt, miután a kasztíliai szolgálatban álló portugál Magellán 1520-as felfedezése nyomán az európaiak rátaláltak az Atlanti-óceánt és a Déli-tengert összekötő szorosra. Az expedíció 1519 és 1522 között körülhajózta a Földet, ennek nyomán bizonyossá vált, hogy létezik az egységes Világóceán, és hogy az a földgömb felszínének nagyobb részét foglalja el, mint a szárazföldek. A spanyol és a portugál érdekszféra kijelölésére egy újabb demarkációs vonalat kellett meghatározni (zaragozai egyezmény, 1529), ez a Maluku- (Fűszer-) szigetektől 17 fokkal keltre húzódott. Az Ázsia felé haladó spanyol hajósok Óceániában apróbb szigeteket (Guam, Palau) és több szigetcsoportot vettek birtokba a korona számára.

A Mexikóból induló Alvaro Saavedra 1528-ban Cortez megbízottjaként szervezett expedíciót a Kínába vagy a Fűszer-szigetekre vezető utat kutatva. Ő fedezte fel a Ka- rolina-szigeteket (eredetileg „szakállas emberek szigeteinek" nevezték őket). Ez a kb. 600 szigetből álló szigetcsoport mintegy 3000 km hosszan húzódik Mikronéziában. A spanyolok jogaikat formálisan csak 1870-ben biztosították ebben a térségben, elsősorban német riválisaikkal szemben.

A Magellán-expedíció tagjai elsőként még korábban, 1521 márciusában bukkantak lakott településekre a Tolvajok szigetén, a területet később a régensnőről, Ausztriai Mária Annáról (Marianáról) nevezték el, így 1665-től a Mariana-szigetek nevet viseli.

Továbbhajózva, ugyancsak 1521 márciusában érték el azt a kelet-ázsiai szigetcsoportot, amelyet később, 1542-től a trónörökösről Fülöp-szigeteknek neveztek el. Bár a szigetcsoport az új demarkációs vonal portugál oldalán feküdt, a spanyoloknak sikerült itt berendezkedniük. 1571-ben alapították meg a koloniális fővárost, Manilát, amely 300 évig fontos kikötőjük volt a Mexikó és Kína közötti kereskedelemben. A város a hétéves háború során, 1762-től 1764-ig angol megszállás alá került. Pedig ekkoriban már – az 1760 és 1820 közötti időszakban – a birodalomban korábban periferikus területek, mint Kuba, Puerto Rico vagy a Fülöp-szigetek, egyre inkább felértékelődtek, nagyobb intenzitással kerültek bele a birodalom gazadasági és politikai vérkeringésébe.

A spanyol gyarmatbirodalom számára az ázsiai, óceániai területeket a 19. század végéig sikerült megőrizni. Ekkor azonban véget ért egy nagy korszak: a spanyolamerikai háborút lezáró, Párizsban kötött békeszerződés értelmében a régens királynő, Mária Krisztina fia, XIII. Alfonz (1886-1931) nevében kénytelen volt elismerni Kuba függetlenségét, a Fülöp-szigeteket és Guamot pedig (Puerto Ricóval együtt) át kellett engednie az Amerikai Egyesült Államoknak. 1899-től a Mariana-szigetek, a Ka- rolina-szigetek és Palau német fennhatóság alá kerültek. A spanyol szellemi életet, de a szélesebb közvéleményt is megrázta a hajdani birodalom végső összeomlása; eljött a szembenézés kiábrándító pillanata, a nemzeti múlt újraértékelésének kezdete.



Compartilhe com seus amigos:
1   ...   55   56   57   58   59   60   61   62   ...   88


©historiapt.info 2019
enviar mensagem

    Página principal