A kora újkor története Poór, János a kora újkor története


Szilágyi Ágnes Judit │ A SPANYOL GYARMATBIRODALOM



Baixar 1.04 Mb.
Página55/88
Encontro22.08.2021
Tamanho1.04 Mb.
1   ...   51   52   53   54   55   56   57   58   ...   88
2. Szilágyi Ágnes Judit │ A SPANYOL GYARMATBIRODALOM

A tengerentúli spanyol terjeszkedés kezdete 1402. III. Henrik, Kasztília királya (13901406) ekkor veszi birtokba formálisan a Kanári-szigeteket, azonban valódi gyarmatosításuk – illetve a további, nagyarányú birodalomépítés – csak jó fél évszázad múltán kezdődik.

A Katolikus Királyok, II. (Aragóniai) Ferdinánd (1479-1516) és I. (Kasztíliai) Izabella (1474-1504) 1469-ben kötnek házasságot. Uralkodásuk – amely a dinasztikus kapcsolat révén az Ibériai-félsziget nagy részét egyesíti – Kasztíliában 1474-ben, Aragóniában 1479-ben veszi kezdetét. Ez a nyitánya annak a több évszázados időszaknak, amikor a spanyol korona számos kiterjedt, az anyaország területéhez közvetlenül nem kapcsolódó külbirtokot – európai melléktartományokat és tengerentúli gyarmatokat – szerez és csatol birodalmához. Ez a birodalom fénykorát az első Habsburgok,



  1. (V). Károly (spanyol király: 1516-1556, császár: 1519-1556) és II. Fülöp uralkodása (1556-1598) idején éri el. Hatalmas és páratlan a kiteljesedett, 16-17. századi spanyol gyarmatbirodalom, amely a 18. századi hanyatlás után a 19-20. század folyamán szinte teljesen elenyészik, bár története még napjainkban sem zárult le, hiszen néhány észak-afrikai terület máig megmaradt belőle.

A spanyol uralkodók a középkori előzmények szerint – főként Aragónia révén – eleinte a Mediterráneumban érdekeltek, jelentős területeik vannak itt, ahol nagy riválisuk a francia szomszéd. Még I. Károly idején is alapvetően európai a birodalom, a politika fókuszában Itália és Németalföld áll. A császár álma, célja, ideológiája rokon az ibériai keresztes háborúk tradíciójával, de az eszme már tágabb horizontot kap: megteremteni a teljes kereszténységet felölelő és kibékítő, a török előretöréssel szembeszálló, egyetemes monarchiát (monarchia universalis). II. Fülöp idején – főként 15581559 után, amikor világossá válik, hogy a király nem lesz császár, és székhelyét Brüsz- szelből Madridba teszi át – a birodalom sokkal inkább spanyollá, kasztíliaivá válik, mint korábban volt, súlypontja ide helyeződik, és előtérbe kerül az atlanti orientáció. Az Újvilágban, Amerikában lévő gyarmatok jelentősége megnő, különösen 1580 után, amikor Portugália is spanyol domínium lesz, és így II. Fülöp egy időre egyesíti a kor két leghatalmasabb gyarmatbirodalmát. Ez ismét tápot ad az egyetemes monarchia gondolatának. Az óceán feletti ellenőrzés kérdésében azonban ott az erős ellenfél, a protestáns Anglia. Vele szemben két évszázad múltán Spanyolország végleg alulmarad. A 18. században elengedi Itáliát, egyre távolabb kerül az európai nagyhatalmi státustól, az expanzió helyett Európán kívül is csak a korábbi pozíciók elkeseredett védelmezése jellemzi. Az egyensúlyt főként tengerentúli birtokainak igazgatási, gazdasági reformjával igyekszik helyreállítani. Azonban a birodalom végleges szétesése így is elkerülhetetlen.



Compartilhe com seus amigos:
1   ...   51   52   53   54   55   56   57   58   ...   88


©historiapt.info 2019
enviar mensagem

    Página principal